Mi az IP kamera felbontások jelentősége?

Az IP kameráknál – ha nem valamilyen speciális funkciót (pl.: PTZ, hőérzékelés, rendszám olvasás, ember számlálás stb.) ellátó kameráról beszélünk – jellemzően a felbontás az elsődleges műszaki paraméter.

A felbontás mutatja meg, hogy a kamera fényérzékelő eleme hány vízszintes és függőleges pixelre (képpontra) bontja az érzékelt képet.

Minél több pixelből (képpontból) áll a képünk, annál könnyebben azonosítható, hogy mi történik a rajta – tulajdonképpen ez a motorja, hogy egyre nagyobb felbontású IP kamerák kerülnek kifejlesztésre. Természetesen ennek az éremnek is van másik oldala.

Mi az, amit figyelembe kell venni a kamera rendszer kiválasztásánál?

• A nagyobb felbontású képek kezeléséhez nagyobb sávszélesség és tárhely kapacitás szükséges.
• A nagyobb felbontás rendszerint gyengébb fényérzékenységgel párosul. Tehát kiváló fényviszonyok között a nagyobb felbontású kamera jobb képminőséget biztosít, de gyengébb megvilágításnál elveszik a felbontások közötti különbség, vagy akár a kisebb felbontású kamera jobb képminőséget is adhat.
• Sok esetben a nagyobb felbontás kiváltható egy jól pozícionált, megfelelő látószögre beállított, kisebb felbontású kamerával.

 Az első biztonságtechnikai IP kamerák megjelenésekor még maga az IP technológiájú kamera volt az újdonság, felbontásban (kb. 640 x 480 pixel = 307 200 pixel = 0.3 megapixel / MPX) ezek a kamerák gyengébbek voltak az akkori analóg kameráknál. Azóta természetesen nagyot fejlődött a technológia, jelenleg a következő vízszintes és függőleges felbontású IP kamerákat használjuk a leggyakrabban:

• 1 MPX = 1280 x 720 pixel = 921.600 pixel = HD = High Definition
• 2 MPX = 1920 x 1080 pixel = 2.073.060 pixel = Full HD = Full High Definition
• 4 MPX = 2560 x 1440 pixel = 3.686.400 pixel = QHD = Quad High Definition = 2K
• 8 MPX = 3840 x 2160 pixel = 8.294.400 pixel = UHD = Ultra High Definition = 4K

A felbontásnál a kezdeti 4:3 képarányt mára egyértelműen felváltották a szélesvásznú képet biztosító, 16:9 képarányú felbontással dolgozó kamerák.

A különböző feladatokhoz ajánlott felbontásokra nincsenek egzaktul meghatározott számok. Saját tapasztalataim, és a szakirodalomban leírtak alapján ökölszabályként a következőket arányszámokkal lehet kalkulálni:

1. Mozgás felismerés – legalább 25 ppm (pixel / méter)

Ez a következőt jelenti: Ha a képen szeretnénk felismerni, hogy valami mozgás történik, akkor a megfigyelt terület 1 méteres szélességére legalább 25 pixel (képpont) kell jusson.

Egy 4 MPX kamerát (2560 vízszintes pixel) alapul véve így 2560 / 25 = 102 méter széles terület figyelhető meg mozgás felismerésre.

2. Rendszám felismerés – legalább 150 ppm (pixel / méter)

Ez a következőt jelenti: Ha a képen szeretnénk felismerni a megjelenő rendszámot, akkor a megfigyelt terület 1 méteres szélességére legalább 150 pixel (képpont) kell jusson.

Egy 4 MPX kamerát (2560 vízszintes pixel) alapul véve így 2560 / 150 = 17 méter széles terület figyelhető meg rendszám felismerésre.

3. Arc felismerés – legalább 250 ppm (pixel / méter)

Ez a következőt jelenti: Ha a képen szeretnénk felismerni a megjelenő arcot, akkor a megfigyelt terület 1 méteres szélességére legalább 250 pixel (képpont) kell jusson.

Egy 4 MPX kamerát (2560 vízszintes pixel) alapul véve így 2560 / 250 = 10 méter széles terület figyelhető meg arc felismerésre.

4. Kis tárgy (pl.: ékszerek) felismerés – legalább 1.000 ppm (pixel / méter)

Ez a következőt jelenti: Ha a képen szeretnénk felismerni a megjelenő apró tárgyat (pl.: 100 Ft-os érme), akkor a megfigyelt terület 1 méteres szélességére legalább 1.000 pixel (képpont) kell jusson.

Egy 4 MPX kamerát (2560 vízszintes pixel) alapul véve így 2560 / 1000 = 2.5 méter széles terület figyelhető meg apró tárgy (pl.: ékszerek) felismerésre.

A fenti kalkulációk alapján jól látszik, hogy ha az a cél, hogy lássuk, ha valami mozgás van a képen, akkor egy 4 MPX kamerával akár 100 méter széles területet is megfigyelhetünk, de ha szeretnénk a képen felismerni valamilyen ékszert, akkor a megfigyelt terület szélessége nagyjából 2.5 méter lehet. A kettő együtt - nagyon széles megfigyelt területen nagyon apró tárgy felismerése csak rendkívül speciális kamerával és nagyon nagy háttértárral volna megvalósítható csillagászati összegekért. Jellemzően ilyen megoldás csak a helyszínelő filmekben működik.