Milyen különbségek lehetnek riasztó és riasztó között?

Beszélhetünk akár lakások védelméről vagy ipari és vállalati létesítmények biztonságáról, a behatolásjelző rendszer kiválasztásánál meg kell határoznunk, hogy mire, hogyan, milyen körülmények között szeretnénk használni a rendszert. Különböző igények merülhetnek fel a lakossági szférában és a vállalati szektorban.  A biztonságtechnikában a behatolás jelzés csúcsát egyértelműen a bankok, komplex ipari létesítmények riasztó rendszerei jelentik. Ezeknél a rendszereknél más méretek, igények, funkciók merülnek fel, mint egy családi otthon riasztó rendszerénél.  

Zónák és területek

Egy lakossági telepítésnél általában elegendő kevesebb zóna és terület, de nagyobb ipari és vállalati létesítményeknél pl.: irodaházaknál, gyáraknál már nincs felső határ, több száz terület és több ezer zóna igényét is ki kell tudnia szolgálni egy rendszernek.

Felépítésüket tekintve

Egy ipari körülmények között használt rendszer kezelő egységének, központjának és dobozának masszívnak kell lennie és ellenállóbb anyagból kell készülnie. Ezeknek a rendszereknek a kezelői olyan kialakítással rendelkeznek, hogy több terület kezelése is egyértelműen és könnyen lehetséges legyen. A központok dobozának méretei nagyobbak, ennek oka, hogy több hely kell a szereléshez és a nagyobb akkumulátor elhelyezéséhez. Az ipari környezetben elhelyezett kezelőket és olvasókat jóval több ember használja, így nagyobb igénybevételre is alkalmasak. Ha a lakásunkba szeretnénk egy riasztó rendszert, kiválasztásánál egészen más szempontokat veszünk figyelembe, ilyenkor főként az esztétikumon van a hangsúly. Ezeknek a rendszereknek jóval kisebb igénybevételnek kell ellenállniuk, hiszen csak pár ember használja és jellemzően ritkábban is. Használatukat tekintve pedig általában 1-2 terület kezelésére vannak optimalizálva. A tapasztalat azt mutatja, hogy a behatolásjelző rendszerek várható élettartama rendkívül magas. Ez azért sem meglepő, hiszen olyan eszközökről beszélünk, melyek úgy lettek tervezve, hogy folyamatos üzem mellett soha ne tévedjenek és soha ne fagyjanak le. Akár 20 év körüli behatolásjelző központokkal is találkozhatunk, de erkölcsi elavulásuk miatt ezen eszközök javasolt maximális élettartama kb. 10-15 év. Lakossági rendszerek esetén elvárás a korszerű technika mielőbbi követése akár a rendszer teljes cseréjével. A vállalati szektorban inkább fontos a kompatibilitás a régebbi eszközökkel, a műszaki háttértámogatás, a szoftveres használat/üzemeltetés megléte.

Eltérések a kábelezésben

Az egyik legfontosabb különbség a kábelezési struktúrában keresendő. Lakossági telepítéseknél jellemzően riasztó kábelt használunk, csillagpontos struktúrában, rövidebb kábelezési távolságokkal, az árnyékolással nem igazán foglalkozunk. Ipari környezetben a kábelezés a rendszer lelke. ATS Advanced központok esetén ez egy (vagy több) RS485 vonalat jelent, a vonal mindkét végén lezáró ellenállással. A zavarvédettséget a kábelezéshez használt F/UTP vagy S/UTP kábel csavart érpárja, és a folytonos, földelési ponthoz csatlakoztatott árnyékolás biztosítja. A rendszerbuszt szigorú, megtervezett módon kell kialakítani, de cserébe akár több kilométeres szakaszokon is működőképes marad.

A busz kiépítését segítő modulok széles választéka

Ipari rendszereknél busz modulok széles választékára lehet szükség, a különböző telepítési körülményeknek megfelelően. Szükség esetén a kommunikációs buszt szétosztjuk több kommunikációs buszra. A busz adott szakaszát izolálhatjuk, hogy az azon keletkező természetes vagy mesterséges körülmény ne legyen kihatással a teljes buszra. Ez alkalmazható épületen kívül futó kábelszakaszok védelmére, vagy banki ATM terület izolált leválasztására busz szabotázs esetén. Szükség esetén az alapból max. 1.5 km-es busz vonal 6 km-es-re növelhető. Kültéri busz kábelezésnél a túlfeszültség ellen jelent védelmet, ha a busz vonalat a réz vezetékek helyett optikai kábelre tudjuk illeszteni. Ahol a busz kábelezés nem kivitelezhető, de a TCP/IP struktúra már kiépített, a buszvonal IP hálózatra illesztése is megoldható. Természetesen ilyenkor kiemelt figyelemmel kell eljárni a TCP/IP hálózat eszközeinek szünetmentesítésében. Végül, de nem utolsó sorban a buszvonal helyett használhatjuk a tűzjelző rendszereknél megismert hurok (gyűrű) topológiát, amely egyszeres kábel szakadás esetén is biztosítja a teljes busz hálózat működését.

Behatolás és beléptetőrendszer egyben!

A lakossági szektorban kevésbé elterjedt, hogy kártya olvasókat használjunk belépésre / élesítésre / hatástalanításra. Ipari rendszerek esetében ez az igény sokkal gyakrabban felmerül. Az igazán komplex rendszerek a behatolásjelzés mellett beléptető rendszerként is használhatók. A beléptető rendszerként való használathoz hozzátartoznak a beléptetés vezérléshez szükséges olyan funkciók, mint az anti-passback, kényszerített ajtónyitás jelzése, túl sokáig nyitva maradt ajtó jelzése, vésznyitó használata és annak jelzése.

Csatlakozás a központhoz

Az ipari szektorban már alap elvárás, hogy a központ rendelkezzen beépített Ethernet csatlakozóval. A központba beépített TCP/IP csatlakozó nemcsak a programozásnál hasznos, hanem a grafikus felügyeleti szoftverrel is közvetlenül ezen keresztül kommunikál a behatolásjelző központ. Ezt folyamatos üzemben kell elképzelni szigorú IT szabályokkal. Az IT kihívásoknak való folyamatos megfelelés oka például, hogy a modern behatolásjelző központok firmware-ét is rendszeresen frissíteni szükséges.

Felhasználói jogok személyre szabása

Lakossági alkalmazásnál gyakorlatilag minimális a jelentősége, de ipari rendszereknél kiemelt fontossággal bír a felhasználó és jogosultság kezelés. Otthon jellemzően egy kódot használ az egész család (ami mindenre jogosult), egy ipari / banki rendszernél azonban hajszálpontosan definiálni kell, hogy kinek, melyik területekhez és ajtókhoz van hozzáférése, és egy adott területen belül kinek mihez van jogosultsága. Nagy és tagolt rendszer esetén tehát új szempontként megjelenik a menedzsment felület. Melynek segítségével teljeskörűen, gyorsan és effektíven tudjuk szabályozni, hogy kinek mihez van jogosultsága a rendszerben.

Esemény napló

Szintén elmondható, hogy otthon eseménynaplót nem igazán használunk. A vállalati rendszereknél egy jól szűrhető esemény lista viszont mindig kincset ér. A szűrt eseménylistát tudni kell valamilyen általános formátumba exportálni, például a .html formátum web böngészőn keresztüli, a .csv formátum excelben való megjelenítést tesz lehetővé.

Az eseménylista segítségével akár távolról is ellenőrizhetjük, hogyan használják a rendszert. Egyáltalán használják-e? Esetleges incidensek utólagos nyomozásánál segíthet, ha tudjuk, ki volt az, aki utoljára járt egy adott területen és mikor hagyta el azt.

Rendkívüli igények

Bankba, ipari objektumba telepített rendszernél már olyan funkciók is felmerülnek, aminek egy lakossági rendszernél nincs létjogosultsága:

• Teljeskörű online diagnosztika és vezérlés a programozó szoftverből (pl.: zóna állapot, kimenet állapot, hiba ellenőrzés; élesítés / hatástalanítás, kimenet működtetés és számos egyéb funkció)
• Két felhasználó kód szükséges terület kikapcsoláshoz
• Késleltetett kikapcsolás (banki időzár)
• Terület hierarchia (magasabb rendű terület csak akkor élesíthető, ha minden alacsonyabb rendű terület élesítve van)
• Zónák, kimenetek flexibilis programozása, indító és leállító feltételekkel. Ezek használatával a legösszetettebb felhasználói igényeknek megfelelően állíthatjuk be rendszerünket. Ezen funkciók nagyon hasonlítanak az ipar egyéb területein használatos PLC (programozott logika) eszközök kínálta funkciókhoz.